1:23:45 1.évad 1.rész

1988. április 26-ának éjjelén Valerij Legaszov rögzít pár kazettát, melyben Anatolij Gyatlovot felelősként jelöli meg a csernobili katasztrófa megtörténtéért, és elégedetlenkedik, amiért megúszta 10 év börtönbüntetéssel, ugyanakkor elmondja azt is, hogy a valódi fő felelősök sokkal magasabb posztokon keresendők. Miután elteszi a kazettákat, felakasztja magát. Éppen két évvel és egy perccel korábban, 1986. április 26-án hajnali 1 óra 26 perckor Pripjaty városában Vaszilij Ignatyenko tűzoltó és felesége, Ljudmila szemtanúi lesznek lakásuk ablakából a csernobili atomerőmű robbanásának és kigyulladásának. Vaszilijt behívják, hogy segédkezzen a tűzoltásnál, eközben az erőműben Gyatlov, Akimov, Toptunov és társaik próbálják elhárítani. Perevozcsenko találkozik Juvcsenkóval, majd egy sérült munkatársukkal, aki elmondja, hogy a reaktormag nyitva van. Lemennek a lángoló maghoz, ezalatt a tűzoltók megkezdik az oltást. Az egyik tűzoltó felemel egy grafitdarabot, és súlyos sérüléseket szenved a sugárzó anyagtól. Eközben Viktor Brjukhanov és Nyikolaj Fomin megkapják a jelentést az erőműből és összehívják a Pripjaty Városi Tanács Végrehajtó Bizottságát, akik igyekeznek eltussolni a dolgokat. A már sugárbeteg Szitnyikov hiába próbálja meggyőzni őket, hogy a sugárzás mértéke hatalmas és a reaktormag szabadon áll, nem hisznek neki, hanem felküldik a reaktor tetejére a biztos halálba, hogy nézze meg a saját szemével. Legaszov telefonhívást kap Borisz Scserbinától, a Minisztertanács elnökhelyettesétől, aki közli vele, hogy Mihail Gorbacsov már felállított egy különbizottságot az ügy kivizsgálására, és őt kijelölték ennek szakértőjévé, mivel jól ismeri az RBMK reaktorok működését.